Híreink
- Home
- Híreink
BKFK.....
A Biztonsági Kutató és Fejlesztő Központ Nonprofit Zrt. (BKFK) másfél milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében, a védelmiipari beszállítói kör digitális felkészültségét és megbízhatóságát erősítő modellmegoldás kialakítására. A 2026 májusában induló, három éven át tartó program célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bizonyítható módon, a beszállítói elvárásokhoz illeszkedve fejlődjenek.
A védelmiipari értéklánchoz való csatlakozás feltétele a dokumentált és auditálható működés, a kiszámítható folyamatok, a biztonságos adatkezelés és az együttműködőképesség. A BKFK ezekre a követelményekre építve dolgozta ki azt a fejlesztési útvonalat, amely közvetlenül a beszállítói alkalmasságot erősíti, és a vállalkozások eltérő igényeihez igazodik. A program külön kezeli a gyártó-technológiai beszállítók, a digitális megoldásszállítók informatikai, mesterséges intelligencia és kiberbiztonsági profilú cégei, valamint az integrált, több szereplőt összekötő megoldásokban érintett vállalkozások szükségleteit. Az induló pilot körben a módszertan és a szolgáltatások finomhangolása történik, ezt követően skálázott formában valósul meg a szélesebb elérés.
A fejlesztés központi eleme egy egységes belépési és szolgáltatásmenedzsment rendszer, amely a regisztrációtól és a digitális érettség felmérésétől a mentoráláson át az eredmények rögzítéséig követi a teljes folyamatot. Erre épül a nem pénzügyi, egymásra épülő szolgáltatáscsomag, amelyben a vállalkozások először pontos képet kapnak kiinduló állapotukról, majd fejlesztési terv készül, ezt követi a megfelelőségi és információbiztonsági felkészítés, végül a kontrollált pilot kipróbálás és ellenőrzés. Ez a megközelítés csökkenti a működési és biztonsági kockázatokat, és gyorsítja az érdemi piacra lépést.
A program szakmai kerete tudatosan illeszkedik a védelmi beszállítói láncokban elvárt, nemzetközileg elfogadott digitális és kiberbiztonsági minimumokhoz, és ezeket a vállalkozások számára a mindennapi működésre lefordított, használható formában teszi elérhetővé. A biztonság itt nem különálló informatikai feladatként, hanem működési alapkövetelményként jelenik meg. A mentorálás és a szolgáltatáscsomagok ezért nem csak technológiai bevezetést jelentenek, hanem a folyamatok, a felelősségek, az adatkörök és a jogosultságok rendbetételét is, mert a védelmiiparban a megbízható beszállítás feltétele az átlátható és auditálható működés.
A vállalkozások konkrét, használható mintákat és sablonokat kapnak, így érettségi profilokat, fejlesztési útvonalakat, ellenőrzőlistákat, valamint mérési és teljesítésigazolási rendet. A szolgáltatásmenedzsment rendszer ezekhez egységes adatstruktúrát és nyomon követést ad, így a fejlesztések állapota, a teljesítés és a vállalati eredmények egy helyen, konzisztensen kezelhetők. A pilot és validációs elemek különösen fontosak, mert a vállalkozások a saját fejlesztéseiket még a beszállítói környezetben történő éles megjelenés előtt, kontrollált módon tudják megméretni.
A BKFK célja, hogy a program eredményei a szűk vállalati körön túl is hasznosuljanak. A kialakított módszertanok, szolgáltatási standardok, tudásanyagok és szakmai események ágazati szinten is alkalmazhatók, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai beszállítói bázis felkészítése egységesebb, kiszámíthatóbb és jobban mérhető legyen. A szolgáltatási teljesítések nem egyszeri eseményként zárulnak le, hanem mérési pontokhoz és visszacsatoláshoz kötődnek, így a projekt egy átlátható, auditálható működési rendet hoz létre, amely a védelmiipari környezetben különösen értékes.
A projekt alapadatai
Kedvezményezett konzorciumvezető: Biztonsági Kutató és Fejlesztő Központ Nonprofit Zrt. (BKFK)
Projekt címe: Védelmiipari problémákra alkalmazható modellmegoldások kialakítása
Projektazonosító: DIMOP_PLUSZ-1.2.2-24-2026-00022
Operatív program: Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz)
Felhívás: DIMOP_PLUSZ-1.2.2-24 – Iparági non-profit szereplők bevonásával, ágazati típusproblémákra alkalmazható modellmegoldások létrehozása
Megítélt támogatás: 1 500 000 000 Ft
Projekt összköltsége: 1 500 000 000 Ft
Támogatási arány: 100%
Uniós társfinanszírozás: ERFA – 72,02%
Forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
Régió: Közép-Magyarország (Budapest)
Támogatási kérelem benyújtása: 2026. 03. 17.
Támogatás megítélése: 2026. 04. 10.
Projekt tervezett kezdése: 2026. 05. 01.
Projekt tervezett befejezése: 2029. 04. 30.
A projekt a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Európai Unió és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
Az Európai Védelmi Alap (EDF) a kvantumtechnológiát és a mesterséges intelligenciát a kontinens biztonságának kiemelt területeiként kezeli, és koordinált európai válaszok kialakítását célozza. Az Alap szerint a kvantumtechnológiák nagy biztonságú adatátvitelt, fejlettebb érzékelési képességet és gyorsabb döntéshozatalt tehetnek lehetővé, és az EDF a kiberműveletek, a célzás és az információfeldolgozás javításának élvonalába helyezi őket. A mesterséges intelligencia ezzel párhuzamosan átalakítja a katonai stratégiát, újradefiniálja a műveleteket és a döntéshozatalt, az EDF projektjei pedig az információs fölényt, a műveleti hatékonyságot, az interoperabilitást és a helyzetismeretet szolgálják. A kutatási irány tudományos alapját a kvantumalapú gépi tanulás gyors fejlődése adja: egy 2025-ös módszertani munka tenzorhálós szimulációval és GPU-gyorsítással a kvantum-tartóvektorgépek korábbi exponenciális futásidejét közel négyzetes skálázásúra csökkentette, megnyitva az utat a nagy léptékű validálás előtt. A két technológia összekapcsolása így nemcsak stratégiai, hanem egyre inkább kísérletesen is megalapozott védelmi képességfejlesztési irány.
Az Egyesült Államok védelmi hírszerzése szerint a kvantumtechnológiák a hadszíntéri relevancia közelébe értek, és különös figyelmet érdemel, hogy nem elszigetelten fejlődnek. A 2025-ös fenyegetésértékelés szerint a kvantumérzékelők és a kvantumkommunikáció gyorsabban fejlődnek, mint a kvantumszámítás, és egyes nagyhatalmak város léptékű kvantumhálózatokat építenek, valamint olyan érzékelőket fejlesztenek, amelyek megkerülhetik a hagyományos lopakodó és GPS-alapú megoldásokat. A jelentés a kvantumtechnológia, a mesterséges intelligencia, az elektronikai hadviselés és a fejlett gyártás összefonódását emeli ki, ami felgyorsítja a katonai rendszerekbe való integrációt, és növeli a technológiai meglepetés kockázatát. A fejlesztők ugyanakkor józan időtávval számolnak: a védelmi tárca 2025 júliusi értékelése a működőképes kvantumszámítógépeket még legalább tíz évnyire helyezi, és a Defense Science Board szerint a kvantumradar nem nyújt majd érdemi képességtöbbletet. A reális megközelítés szerint a közeljövő értéke elsősorban a hibrid kvantum-klasszikus rendszerekből és a valós feladatokon mért, igazolható haszonból származik, nem a spekulatív áttörésekből.
Európában megszilárdul a katonai célú 5G-fejlesztés intézményi háttere, amely a védett kommunikáció kutatásának egyik referenciapontjává vált. A Telefónica több mint tizenöt, katonai alkalmazásokra fókuszáló terepi kísérletet követően a NATO 5G-referenciájává vált, és többdoménes taktikai hálózatokat telepített szárazföldi, tengeri, légi és kibertérbeli környezetben. A megközelítés lényege a többforrású, ellenálló hálózati architektúra: a jövő hadszíntere a magán- és nyilvános 5G-t, a taktikai rendszereket, a műholdas kapcsolatokat és az ellenálló többutas technológiákat ötvöző hibrid hálózatokra épül, hogy a vezetést és az adatáramlást folyamatosan biztosítsa. A Telefónica a spanyol védelmi minisztériummal együtt létrehozta Európa első 5G-kibervédelmi központját. A piaci dinamika is jelentős: a katonai 5G piacát 2024-ben mintegy 1,14 millió dollárra becsülték, és évi nagyjából 21,3 százalékos növekedéssel 2032-re elérheti az 5,24 millió dollárt. A nyílt hardverre és átlátható folyamatokra épülő, zárt hálózatok így a szövetségi szintű védelmi együttműködés alapinfrastruktúrájává válnak.
A vezető geopolitikai elemzések a mesterséges intelligenciát egyre inkább önálló hatalmi tényezőként, nem pusztán technológiai eszközként kezelik. A Council on Foreign Relations elemzői szerint a katonai és hírszerző szervezetek mind inkább az MI-re támaszkodhatnak sebezhetőségek feltárásában, többlépéses műveletek tervezésében, hírszerzési elemzésben és fegyverrendszerek fejlesztésében. Egy 2025-ös geopolitikai elemzés az MI-t a 21. század „új globális operációs rendszereként” írja le, amely átalakítja az ellátási láncokat, a munkaerőpiacot, az infrastruktúrát és végső soron a geopolitikai viszonyokat is, a rajban működő drónoktól az MI-támogatott célkiválasztásig. Az elemzés ugyanakkor egy új, védekezést igénylő fenyegetésre is figyelmeztet: az információs hadviselésben tömegessé válhat az MI-adatmérgezés, amikor a tartalmat nem emberek meggyőzésére, hanem maguknak az MI-modelleknek a megtévesztésére állítják elő. A megalapozott, adatvezérelt döntéshozatal így egyszerre válik kiemelt képességgé és önálló védendő felületté, amelynek integritása stratégiai jelentőségű.
A kvantumszámítás fejlődése középtávon a ma használt nyilvános kulcsú titkosítás alapjait fenyegeti, ami sürgeti a poszt-kvantum kriptográfiára (PQC) való átállást. A kockázat központi eleme a „begyűjt most, fejts vissza később” logika: a hírszerző szolgálatok ma rögzített titkosított adatai jelentős stratégiai értéket képviselhetnek, amint a kvantumszámítógépek elérhetővé válnak — a ma titkosított katonai tervek a jövőben ellenérdekű stratégiát szolgálhatnak. A szabványosítás stabil alapot teremtett: a NIST három fő szabványt — a FIPS 203, 204 és 205 jelűt — véglegesített, amelyek globális bevezetésre készen állnak, majd 2025. március 11-én további algoritmust, a HQC-t választotta szabványosításra a negyedik értékelési kör lezárásaként. Az átállás ütemezett: a CNSA 2.0 a nemzetbiztonsági rendszerek poszt-kvantum alapvonalát rögzíti, és 2027. január 1-jétől minden új ilyen beszerzésnek meg kell felelnie e követelménynek, miközben a hibrid algoritmusok már FIPS 140-3 szerint validálhatók, ha egyik komponensük NIST által jóváhagyott. A védett kommunikációs rendszerek tervezésekor a kriptográfiai agilitás — a klasszikus és poszt-kvantum algoritmusok közötti zökkenőmentes váltás képessége — így alapkövetelménnyé válik.
A kormány 2025 szeptemberében, az 1324/2025. (IX. 3.) Korm. határozattal elfogadta a 2025–2030 közötti időszakra szóló felülvizsgált Mesterséges Intelligencia Stratégiát. A dokumentum kiemelt területként nevezi meg a katonai nemzetbiztonsági célú MI-képességek fejlesztését, a komplex modellezési és döntéstámogatási rendszereket, a rendvédelmet szolgáló elemzési rendszereket, valamint az előrejelzésen alapuló karbantartási folyamatok bevezetését. A stratégia több pillérre épül: a szabályozási és etikai keretek megerősítésére, a szükséges infrastruktúra és nagy számítási kapacitás kialakítására, az oktatás és kompetenciafejlesztés támogatására, az adatgazdaság bővítésére, valamint a kutatás-fejlesztés ösztönzésére, és évenkénti frissítéssel követi a technológiai fejlődést. A három fő fókuszterület — „MI a társadalomért”, „MI a technológiáért” és „MI az üzletért” — közül az „MI a technológiáért” célja, hogy Magyarország fejlett MI-infrastruktúrával és innovációs környezettel erősítse technológiai versenyképességét. Az adatvezérelt döntéstámogatás fejlesztése így a hazai szakpolitika kiemelt, intézményesített irányává vált, amely a védelmi és nemzetbiztonsági alkalmazásokat is külön nevesíti.
Egyre kézzelfoghatóbbá válik a kvantumtechnológia és a mesterséges intelligencia összekapcsolása a védelmi adatelemzésben, különösen a hiperspektrális képfeldolgozás területén. Egy 2025 júniusi elemzés szerint a kvantumalapú szoftverek mindössze egy-két referenciaképből képesek katonai eszközöket vagy fenyegetéseket azonosítani hiperspektrális felvételeken, és egy kísérletben sikeresen különböztettek meg adott repülőgéptípusokat. A módszertan lényege a kvantummag-alapú osztályozás: a kvantum-tartóvektorgépek (QSVM) az adatokat kvantumállapotokba képezik le, és az így nyert nagy dimenziós Hilbert-térben végzik az elkülönítést. Egy vonatkozó kutatás szerint a QSVM nagyjából öt százalékkal magasabb osztályozási pontosságot ért el a klasszikus tartóvektorgépeknél PRISMA hiperspektrális felvételeken, mindössze ötven tanítóminta és jellemződimenziónként tizenkét kvantumbit felhasználásával. A hibrid kvantum-klasszikus keretrendszerek a konvex optimalizálással kombinálva gyorsabb és pontosabb elemzést mutattak a hagyományos módszereknél, és a megközelítés a kézi címkézés nélkül, automatikusan is képes objektumokat felismerni. Ez különösen értékes azokban a védelmi helyzetekben, ahol a pontosság, a gyorsaság és a korlátozott, gyakran nehezen címkézhető adatmennyiség egyszerre jelent kihívást a döntéshozók számára.
A védelmi szektorban gyorsuló ütemben terjednek a dedikált, zárt 5G-hálózatok, amelyek a nyilvános hálózatoktól és a műholdas kapcsolatoktól függetlenül biztosítanak ellenálló kommunikációt. Ezek célzottan épített, gyakran hordozható magánhálózatok, amelyek nagy sávszélességű, alacsony késleltetésű, ellenálló és biztonságos kommunikációt nyújtanak a műveleti terepen — bázisokon, hajókon és járműveken, valamint gyakorlatok és katasztrófaelhárítás során. A fejlesztés egyik fontos iránya a nyílt rádiós hozzáférési hálózat (Open RAN), amely nyílt hardvert, szoftvert és interfészeket használ több gyártótól, így a felhasználók könnyebben mozoghatnak a nyilvános és a magánhálózatok között. A katonai környezet ugyanakkor a kereskedelmit jóval meghaladó garanciákat követel: a magánhálózatoknak meg kell felelniük a védelmi kockázatkezelési keretrendszernek és az üzembe helyezési engedélyezési eljárásnak, a folyamatos felügyelet pedig messze túlmutat a szokványos kereskedelmi szabványokon, és formális tanúsítással kell bizonyítani a megfelelést. A nyílt forráskódra, nyílt hardverre és átlátható folyamatokra épülő, zárt hálózatok kutatása így a honvédelmi célú hálózatfejlesztés egyik kulcsterületévé vált.
A 2025-re vonatkozó kiberbiztonsági előrejelzések szerint a támadói logika fókusza az egyes végpontokról a kommunikációs infrastruktúra egészére tolódik. A támadók egyre inkább a vezeték nélküli szolgáltatókat és az internetszolgáltatókat célozzák, az eszközspecifikus kártevők helyett a szélesebb hálózati infrastruktúra sebezhetőségeire összpontosítva. Ez a megközelítés módszertani váltást jelez: az egyedi eszközök fertőzése helyett a kommunikációs csomópontok kompromittálása sokszorosára növelheti egy-egy támadás hatókörét. A biztonságos kommunikáció ezért központi szerepet kap az ellátási láncok védelmében, különösen az olyan kiemelt szektorokban, mint az egészségügy, a pénzügy és a kritikus infrastruktúra. Az ellátási láncok összekapcsolt jellege miatt a kockázatok nemcsak az elsődleges beszállítókra, hanem a harmadik, negyedik, akár nyolcadik szintű beszállítókra is kiterjednek, és a lánc bármely pontján hiányzó megfelelés messzemenő következményekkel járhat. A megbízható és védett kommunikáció így nem pusztán műszaki kérdés, hanem a védelmi műveletek egyik alapfeltétele, amelynek biztosítása rétegzett, az egész láncra kiterjedő megközelítést igényel.